A Neked írok, Apu! az egyik legérzékenyebben megírt
könyv a gyászról, szeretetről, barátságról, amit valaha olvastam.
Huszonöt levélben kísérhetjük végig Margó – az édesapa „kis angyala”–
legtitkoltabb, legőszintébb, szívbemarkoló gondolatait, érzéseit a
veszteség legnehezebb hónapjaiban. Az utolsó levél egy év gyászmunka,
megértés-érzés után kimondott szavakkal zárul: „Köszönöm, Apu.
Szeretlek.” A kislány tudja, hogy nem érkezik válasz leveleire, de
megérti az elmúlás legfontosabb üzenetét: hálás lenni mindazért, amiben
részünk volt, ami megadatott, örülni az élet apró dolgainak és szeretni.
(Az életet is, minden mélységével, nehézségével együtt.)
2013. november 9., szombat
2013. május 17., péntek
Aranymosó egy mesés patakban. Interjú Bajkó Attilával
Az alábbi bejegyzés rendhagyó a mesekönyves blogon
műfaji és tematikai szempontból, de nem idegen
a mesék világától, ezért itt a helye.
A Kortárs Online Képzőművészet rovatába készült.
A csíkszeredai születésű, Temesváron élő fiatal képzőművész, Bajkó
Attila alkotásai a mesék csodákkal telített világrendjébe kalauzolnak.
Különös vonzódása a lovakhoz, madarakhoz valamiféle fenséget,
felemelkedést, szárnyalást, isteni erőt képvisel. Nemcsak az állatok
jelenléte feltűnő, hanem az ember és természet, a materiális és
szakrális világ harmonikus együttléte is. A mese számára a gyermekkorban
kizöldült kis lélekfa oázisa, olyan terep, amelyből szeretet, jóság,
(sz)épség gyümölcsözik. Művészete mély filozófiai kérdéseket feszeget.
Technikája, témái, világlátása modern és klasszikus elemeket ötvöz:
visszavezet a gyökerekig, mégis szárnyakat ad a ma emberének is. Az
alkotási folyamatról így vall: „Alkotás közben sokszor a
hátsó agyféltekémre hagyatkozom, s hagyom, hogy vezesse az ecsetem.
Kijön, ami lerakódik az emberben. Sokszor új nekem is: egyféle
aranymosás a patakban.” A vele készített interjúban erről és mesés
világáról, világlátásáról is kérdeztük az alkotót, aki jelenleg színházi
munkákat is vállal.
Bajkó Attila: Falióra húzása |
2013. február 1., péntek
A szörny, aki fészket formál a tenyeréből
Patrick Ness: Szólít a szörny
Az alábbi írás a PRAE.HU általános művészeti portálra készült.
A Szólít a szörny című regény rendhagyó módon foglalkozik a gyász témájával. Felkavaró, csontig hatoló, megrázó írás egy kamasz elfojtott félelmeiről, az egymásnak ellentmondó érzések harcáról, az elengedésről és szoros kötődésről, a szeretetről. A címben szereplő szörny metaforikusan a lélekben íródó történetek, a nehezen felvállalható igazságok megtestesülése, egyfajta belső késztetőerő a negatív érzések kifejezésére, a mélyen titkolt szörnyű gondolatok kimondására. Gyógyír arra, hogy a lélek mélyén ne vadállatként pusztítsanak tovább a saját történetek.
Az alábbi írás a PRAE.HU általános művészeti portálra készült.
A Szólít a szörny című regény rendhagyó módon foglalkozik a gyász témájával. Felkavaró, csontig hatoló, megrázó írás egy kamasz elfojtott félelmeiről, az egymásnak ellentmondó érzések harcáról, az elengedésről és szoros kötődésről, a szeretetről. A címben szereplő szörny metaforikusan a lélekben íródó történetek, a nehezen felvállalható igazságok megtestesülése, egyfajta belső késztetőerő a negatív érzések kifejezésére, a mélyen titkolt szörnyű gondolatok kimondására. Gyógyír arra, hogy a lélek mélyén ne vadállatként pusztítsanak tovább a saját történetek.
Címkék:
2012.,
ifjúsági regény,
Jim Kay,
Patrick Ness,
Vivandra Kiadó
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)